Nincs kétségem afelől, hogy pocsékolunk. November közepétől mostanáig elfogyott négy bála széna, ami azért tekintélyes mennyiség, főleg, ha úgy számolunk, hogy egy kecske nagyjából egy bála szénán telel ki, tehát nekem hat bála szénára lenne szükségem, ehhez képest nem lesz elég annyi. Felhívtam a szénagyárost, hogy kellene még kettő, azt mondta, rendben, a napokban legurítja, kérdezte, nem kéne-e esetleg lucerna széna helyett. Mit lehet erre mondani? Persze, hogy kéne, mert többet ér, több benne a tápérték, viszont drágább is, nekem meg pontosan annyi pénzem van, amennyi két bálára elég, azt is eldugtam még magam elől is, nehogy elköltsem. A gyerekeim persze zúgolódnak, hogy mindent a kecskéknek, nekik meg semmit, de hát nem értik meg, hogy ha végképp nem lesz már egy tojásunk se, őket még mindig elküldhetem vendégségbe valamelyik rokonhoz, de a kecskékkel mégse jelenhetek meg ebédre valahol. Ez amolyan szabály nálunk, hogy első az állat, az ő kajájuknak akkor is meg kell lennie, ha nekünk már nincs, mert el se magyarázhatom nekik, hogy most húzzák meg a nadrágszíjat.
Ebből következően a kecskék vígan élnek, túlságosan is, az idén a kinti jászolból etetem őket, ami azért nagyon praktikus, mert nem kell talicskáznom a szénát, a rácsot ugyanis felszereltettem a fiammal a kerítésre, így csak átdobálom villával a kerítésen és kész. Van ennek hátránya is, mert ami lepotyog, abból nem alom lesz, hanem szemét, szóval a restségnek megfizeti ám az ember az árát. A kinti jászol nagyon király, két raklapot szerelt fel a fiam egymás mellé, elvben a réseken szedegetnék ki a szénát, a gyakorlatban viszont nem, mert beleugrálnak, már többször leszakították az egészet, legutóbb kötéllel kötöztem vissza, de megint benne tobzódnak, hiába mondom nekik, hogy nem lesz ennek jó vége. Jó szokásuk, hogy ha elindulok a jászol felé, aki csak befér, mind beleugrik a jászolba, alig marad hely, ahova szénát rakhatok, még a fejük tetején is széna van, főleg Samura haragszom, amikor a nagy dromedár testével bemászik a jászolba, mert megvan vagy hatvan-hetven kiló, aztán persze, hogy leszakítja.
Egyáltalán nem látszanak vemhesnek a lányok. Eddig ellés előtt egy hónappal már tekintélyes pocakjuk volt, most nem nagyon, nem is értem, már gyanakszom Samura, hogy esetleg vele van valami baj, mert megugrálta a csajokat rendesen, aztán mégis sehol semmi. Az is lehet, hogy nem lesz olyan nagy a szaporulat, mint mondjuk tavaly, amikor volt, akinek három gidája született, hát én nem a gidára hajtok, nagyon aranyosak, de csak a gond van velük, főleg az, hogy olyan helyet találjak nekik, ahol nem vágják le őket egyből. Majd meglátjuk, végül is fogalmam sincs, mikor vemhesültek, mert Samu amióta nálunk van, egyfolytában a lányokon lovagol, most honnan a csudából tudjam, mikor volt játék és mikor ment élesben? Ha elkezdenek elleni, akkor minden kiderül.
Az se nagy baj, ha várnak még egy pár hetet, mert állítólag megint hidegek jönnek, nem mintha nagyon kényesek lennének, de nekem is kellemesebb lenne, ha nem mínusz húsz fokban kellene mellettük drukkolni, és ha kihúzzák február végéig, márciusban már csak lesz valami fű is a kertben, és akkor már legelészhetnek is, mert mégiscsak az az igazi.
Hozzászólások
Eddig 19 komment érkezett (
)
1.
Hmmmm (látogató)
2008. 01. 22. 11:20
van benned valami móricz zsigmondos. meséled kecskéiden keresztül a modernkori kisember mindennapos küzdelmes életét, s mindezt derűvel fűszerezve, humorral öntözve, nagy szeretettel, szinte kedvet kap olvasód a kecsketartáshoz.
azoknak a mai kisembereknek életét láttatod, akiket mostohán kezel a sors, az a sors, ami ma adóterhek, alulfizetett munkahelyek képében mutatkozik, és mégis, valamiféle optimizmus is körüllengi valamennyi írásod.
nagy ember vagy az emberek közt.
(bocsásd meg és nézd el nekem a kisember jelzőt)
2.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 11:48
köszönöm, hmmm, tényleg kisember vagyok, és vagyunk még jónéhányan, de van a helyzetünknek valamiféle előnye, mert gürizünk eleget, de igyekszünk örömünket lelni ebben. ha sok pénzem lenne és tarthatnék kétszáz kecskét, lennének mondjuk alkalmazottaim, semmiféle kapcsolatban nem állnék a nyájammal, miért lenne az nekem jó? így együtt küszködünk (mert ők is küszködnek velem), csekély eredménnyel, de annak nagyon tudunk örülni. az pedig elmondhatatlanul jó érzés, amikor minden rendben van, ropogtatják a szénát vagy legelnek, én pedig ülök és nézem őket - olyankor semmi a világon nem hiányzik.
3.
lord
2008. 01. 22. 14:52
Kedves pettra !
Hogy-hogy a Te kecskéidnek nincsen derékszíjja ?
4.
kalimpa
2008. 01. 22. 14:58
pettra én is szeretem a kecskemeséidet, mert olyan emberiek. :)
Na ez jó?! :D
5.
izomagyu
2008. 01. 22. 15:06
Hmmmm-nak igaza van, szeretni való vagy, rettentően szeretni való, családostól, kecskéstől
és nagyon tudsz írni, szavakkal láttatni, mint egy festőzseni
köszi
6.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 15:27
hohohohó, mindjárt elbízom magam. lord, nekik legfeljebb nyakörvük van, bár már csak kettőnek, mert szándékosan elveszítik, nem szeretik, ha rajtuk van, meg nem is célszerű, mert felakaszthatják magukat. a két rossz természetű - paula és mariska - sajnos, nem szabadulhat meg a nyakörvtől, mert őket néha annál fogva kell ráncigálni.
7.
Gigi
2008. 01. 22. 20:04
No szegény kecskék, a végén még fogyókúrára fogod őket. :)
De ha nem lesznek gidák, nem lesz tej meg sajt. :(
Ha kiadatnád a kecskés történeteidet, lenne pénz kecsketartásra. Nem gondoltál még rá? :)))
8.
izomagyu
2008. 01. 22. 20:06
mekkora igazsága vagyon Giginek!
9.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 20:15
gigi, ki se mondom, de ettől félek, mi van, ha nem vemhesek, elvegetálnak itt nekem évekig, a tejet meg vehetem a boltban. rémálom, csak azt ne. könyvkiadás? szerintetek mit csinálna egy kiadó, ha beballagnék az ötletemmel? egy hétig röhögne, hát mit érdekli a mai embert a kecskézés összes kínkeserve? még ha szakember lennék, de hát nem vagyok az, íme a bizonyíték, ez lesz a harmadik ellésünk, és képtelen vagyok diagnosztizálni a vemhességet. a többi kecskéseknek lenne ehhez egy-két szavuk. még azt se tehetem meg, hogy orvost hívok, mert az orvos se tudja megállapítani, fogdossa, aztán azt mondja, hogy vagy igen, vagy nem, erre meg én is képes vagyok, teljesen ingyen.
10.
izomagyu
2008. 01. 22. 20:19
ha egy jóorrú kiadó beleolvasna, ezt pedig lehet a neten át is, akkor meglátja benne a zsenialitását a témának és az írójának
11.
Hmmmm (látogató)
2008. 01. 22. 20:30
pettra, ha összefésülnéd, és még a kommentjeidből is belefűznél, mint a 9-es utolsó két mondata.. hm?
12.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 20:47
egy összefésülés biztosan jót tenne neki, mert blogírásnál kicsit slendrián az ember, de hát ezek a bejegyzések nem is az örökkévalóságnak készültek. aztán mi lenne a következő lépés? ki kell másolni, elküldözni, vagy elég, ha megadom a forrást?
13.
Gigi
2008. 01. 22. 20:52
No, ezt én nem tudom. Kb. itt akadtam el én is a kiadás körül a saját szösszeneteimmel. De Onagy biztos tudja az ilyet.
14.
Hmmmm (látogató)
2008. 01. 22. 20:54
azt nem tudom, kedves pettra, de hogy ott vagy a szerki ajánlja, meg a blogszemle oldalon, az tuti:))
15.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 22:33
kösz, eljátszom a gondolattal, ami persze nem jelenti, hogy teszek is valamit :)
16.
Hmmmm (látogató)
2008. 01. 22. 23:45
hát pettra, ezt találtam, messzi földről is keresnek:
44
Nagymóni 2008-01-22 07:37:01
valahol eltévedtem és nem találok vissza pettra kecskés írásaihoz. SOS.
45
Nagymóni 2008-01-22 07:41:48
Hurrá megvan. Az utolsó kétségbeesett keresésem végre sikerrel járt. Úgy örülök mint amikor a strandon elveszett gyereket megtalálják a szülei. (itt én voltan elveszve.)
***
szóval játszadozz a gondolattal, aztán.....
17.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 22. 23:48
jéééééé, hát ez meglepett. de jó! köszi, hmmmm
18.
bicus (látogató)
2008. 01. 23. 0:13
Ha körülnéznél a régiek között, biztosan találnál valakit, aki szerezne kiadót. Össze kell fésülni, nem bízhatod idegenre azzal, hogy megadod a forrást, mert szétbarmolja, ha nincs kifejezetten az ilyesmihez érzéke.
Ha elszántad magad, segítség is lesz. (Levél megy!)
Siker volna a kecsketörténeted a könyvpiacon, hidd el. Pontosan azért, mert nem szakmai. Csak mélységesen emberi - ugyanakkor kellemesen könnyed, fordulatos.
Más: van két körbála szénám. Ha magam meg nem eszem, itt lesz az idők végtelenjéig, még a birkák hagyták. Csak ne volnál olyan messze!!!
19.
pettra (szerkesztő)
2008. 01. 23. 7:23
bicus, ez tetszik, belegondoltam, hogy felültetem a kecskéimet a vonatra, rájuk írom a címet, aztán a lelkükre kötöm, hogy addig haza ne jöjjenek, amíg tart a két bála. különben tényleg, mennyi minden van ebben az országban, csak rossz helyen...
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.